Szakértői vizsgálat

A szakértői vizsgálat lehetőséget biztosít a gyermek komplex pszichológiai és pedagógiai vizsgálatára, támaszkodik a szülő és a gyermeket nevelő pedagógus véleményére. Mindezek alapján ad a beavatkozásra, a gyermek fejlesztésére javaslatokat.

  • a gyermek mozgás-, beszédfejlődésében elakadások, eltérések mutatkoznak kortársaihoz képest
  • a gyermek bizonyos képességek terén korcsoportjához képest alulteljesít (mozgás, hallás, látás, beszéd stb. területén)
  • az értelmi fejlődésében, a magatartásában, a tanulásban általános nehézségeket észlelnek
  • bizonyos tantárgyakkal kapcsolatban folyamatos kudarcélmények érik (pl.: számolás, írás, olvasás)
  • a korábban jól teljesítő gyermek tanulási, iskolai teljesítménye romlik, viselkedése megváltozik
  • a gyermek nehezen illeszkedik be kortárscsoportjába magatartás, figyelem, aktivitás  problémái miatt
  • korábbi szakértői vélemények felülvizsgálata esedékes

Járási, megyei és országos szinten is zajlik szakértői vizsgálat, mely lehet:

    1. az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat
    2. felülvizsgálat: a fejlődés nyomon követését, a korábbi diagnózis megalapozottságát, a fejlesztés eredményességét méri

A gyermek ( tanuló) nehézségének észlelésekor első alkalommal a járási szakszolgálatnál kell vizsgálatra jelentkezni, ahol a szülő, vagy a gyermek nevelési, oktatási intézménye található. Csak írásos jelentkezést fogadunk el, a 15/2013 EMMI rendelet 1. számú mellékletének kitöltésével. A nyomtatványt az intézményvezető (intézmény pecsétjével ellátva), valamint a szülők írják alá. Első alkalommal kérjük az óvoda, iskola által kiállított pedagógiai vélemény beküldését is. Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda/ iskola köteles közreműködni a vizsgálat iránti kérelem elkészítésében.

A szakértői vizsgálat a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő (pl. óvoda, iskola, gyámhivatal) kezdeményezi, a szülő egyetértésével indítható meg.

 A vizsgálaton résztvevő gyermekek/tanulók köre:

    1. 0-23 éves korúak, 3 – 16 éves kor közötti tankötelesek, 16 éves kortól köznevelésben résztvevők
    2. 3 évnél fiatalabb gyermekek esetében a szülő közvetlenül fordulhat a megyei szakértői bizottsághoz
    3. az országos illetékességű szakértői bizottságokhoz bármely életkorban lévő gyermek szülei közvetlenül fordulhatnak

Szakértői vizsgálat időpontját a kérelem beadása után, várólista alapján a szakértői bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti.

A vizsgálaton a gyermek és legalább az egyik szülő együttes megjelenése szükséges.

  1.     A beérkezett dokumentáció ( 1.sz. melléklet, pedagógiai vélemény, esetleges korábbi szakvélemények, orvosi vélemény) előzetes elemzése.
  2.     A vizsgálat napján:

(a) megbeszélés a szülővel: a vizsgálat menetének ismertetése, a probléma feltárása, anamnézis felvétele

(b) pszichológiai vizsgálat: a képességszerkezet és a személyiség megismerése

(c) gyógypedagógiai vizsgálat: a gyermek olvasási, írási, helyesírási és matematikai készségeinek mérése

(d) konzultáció a szülővel a vizsgálat eredményéről, a további teendőkről

  1. A vizsgálatot követően részletes szakértői vélemény készül, melyet a szülő és az érintett nevelési, oktatási intézmény postai úton kap kézhez. Amennyiben azonban SNI gyanúja merül fel, a vizsgálati eredmények összegzését a megyei szakértői bizottság felé küldi meg a járási szakértői bizottság.

Ha a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, a szakértői bizottság egy, két vagy három évente, 16 éves koráig felülvizsgálja.

A járási szakértői vizsgálat célja a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása ill. a 18. hónap alatti életkorban a korai fejlesztésre  való jogosultság megállapítása szakorvosi vélemény alapján.

A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermek, tanuló különleges bánásmódot igényel, mert az életkorához viszonyítottan alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, viselkedési problémákkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített. A BTMN-es gyermek, tanuló fejlesztő pedagógiai ellátásra jogosult, melynek óraszámát a szakértői bizottság határozza meg.

Amennyiben súlyosabb a probléma és felmerül a gyermeknél a sajátos nevelési igény, a járási illetékességű szakértői bizottságok a gyermek további vizsgálatát kérik, a vizsgálatok dokumentációját tovább küldik a megyei szakértői bizottság, illetve az országos hatáskörű szakértői bizottságok részére.

A megyei szakértői bizottsági vizsgálat célja a 18 hónapnál idősebb kisgyermekek korai fejlesztésre való jogosultságának megállapítása, a sajátos nevelési igény megállapítása a mozgásszervi-, érzékszervi (látási, hallási), értelmi, beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar megállapítását  vagy kizárását jelenti.

  • 0-3 éves gyermekek, akiknél a korai fejlesztés szükségességének megállapítása a cél
  • 3 évtől a tankötelezettség megkezdéséig tartó korosztály gyermekei, akik óvodai nevelésre jogosultak
  • tanköteles korú gyermekek
  • köznevelési rendszerben nappali tagozatos tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek, tanulók
  • 0-3 éves gyermek esetén a szülő kezdeményezheti a vizsgálatot.
  • Az óvodás/iskolás gyermekek esetén kizárólag a járási szakértői bizottság kezdeményezheti a megyei szakértői bizottsági vizsgálatot a járási szakértői bizottsági vizsgálatok alapján felmerült sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása céljából. Ebben az esetben a szülő a járási bizottsági vizsgálat után nem kap szakértői véleményt, csupán szóban tájékoztatják az eredményekről, a felmerült sajátos nevelési igényről, illetve arról, hogy a vizsgálati eredmények összegzését megküldik a megyei szakértői bizottságnak. A megyei szakértői bizottság ezután levélben tájékoztatja a szülőt a további vizsgálatok időpontjáról.
  •  A szülő levélben értesül a vizsgálat időpontjáról. (A vizsgálat napjára utazásukhoz utazási utalványt igényelhetnek háziorvosuktól. )
  • A vizsgálatra a kért dokumentumokat kell hozni: TAJ kártya, diákigazolvány, ellenőrző, iskolai füzetek (magyar irodalom, nyelvtan, matematika), orvosi leletek (pl. szemészet, hallásvizsgálat, gyermekpszichiátria, stb.), kórházi zárójelentések (újszülöttkori is).
  • A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő jelenléte szükséges. Amennyiben csak az egyik szülő tud jelen lenni, a jelenlévő szülő a bizottságban nyilatkozik arról, hogy a távollévő szülő képviseletére jogosult. Ennek hiányában a vizsgálat nem folytatható le.
  •   A vizsgálat több órát is igénybe vehet, hiszen orvos, pszichológus és gyógypedagógus, szükség szerint konduktor is megvizsgálja a gyermekeket. Enni- és innivalóról kérjük, gondoskodjanak gyermekeik számára!
  •   Lázas, fertőző beteg gyermeket ne hozzanak vizsgálatra, erről értesítsék a bizottság titkárságát, hogy új időpontot tudjon adni.
  •   A vizsgálat szülői interjúval kezdődik, melynek során anamnézis felvétel, illetve kiegészítés, adategyeztetés, a gyermek problémájának részletes megbeszélése a cél. Ezt követően a gyermeket orvos, pszichológus és gyógypedagógus vizsgálja. Az orvosi vizsgálaton általános vizsgálatot kell érteni, melynek során az orvos feltárja és jellemzi az általános egészségi, szomatikus, érzékszervi és idegrendszeri állapotot.  A pszichológiai vizsgálat során pszichológiai próbamódszerek (tesztek) alkalmazása, azok minőségi értékelése, teljesítményprofilok értelmezése történik. A gyógypedagógiai/logopédiai vizsgálat során a panasznak megfelelően a gyermek iskolai készségei (olvasás, írás, számolás) mellett részképességek vizsgálatára is sor kerül (pl. beszéd, grafomotorika, beszédészlelés, beszédértés, szövegértés).
  •   A vizsgálatban résztvevő szakemberek együttesen döntenek a sajátos nevelési igényről, diagnózist állítanak fel. A vizsgálatot lezáró beszélgetésen a vizsgálatvezető tájékoztatja a szülőket a kapott eredményekről, vizsgálja a kedvező fejlesztési/nevelési-oktatási színtér, intézmény lehetőségét, és kijelöli azt. Vizsgálja a kompenzáció, korrekció, felzárkóztatás lehetőségeit, konkrét javaslatot tesz a pedagógusok, gyógypedagógusok által alkalmazandó fejlesztési, nevelési tennivalókra. Vizsgálja a taníthatóság mértékét, javaslatot tesz többlettámogatások biztosításához.
  • A szülők a javaslatok elfogadását aláírásukkal igazolják.
  • A gyermek és a szülők a megjelenésről igény szerint igazolást kapnak.

A megyei szakértői bizottsági vizsgálat megállapításairól előzetes tájékoztatót kap a szülő, mely a szakértői vélemény elkészültéig hivatott igazolni a sajátos nevelési igény megállapításának tényét.

A szakértői véleményt postai úton kapja meg a szülő, az illetékes járási szakértői bizottság, valamint a gyermek/tanuló nevelési-oktatási intézménye.

Ha a gyermek/tanuló sajátos nevelési igényű, a szakértői bizottság egy, két vagy három évente, 16 éves koráig felülvizsgálja.